Újra megjelent a manchesteri Hurts újromantikus víziókat és szexi szinti-pop lírákat tartalmazó, debütáló lemeze, melyhez hozzágomboltak nyolc új dalt, és egy berlini koncertfilmet is, így nyugodtan kijelenthetjük: a deluxe edition a saját lábán is megálló, önálló identitású poptermék. KRITIKA

A nyolc új dal megért volna egy önálló albumot is, persze, csak akkor, ha a Hapiness albumon is megtalálható Sunday és a Devotion című dalok helyett újakat pakolnak fel. Viszont a Hurts nemcsak fazonálisan elegáns. A leginkább Armani-modellekre emlékeztető srácok művészi felfogásban is elegáns gesztust tettek: számos remek dalt „pazaroltak el” egy luxuskiadású albumra, csak azért, mert megtehetik, és nyilván azért, mert az első lemez konceptjéhez illeszthető dalokkal nem akarták megterhelni a készülő kettes albumot. Tegyük persze hozzá, hogy a nagyvonalúságot némileg árnyalja, hogy az All I Want For Christmas Is New Years Day című dal nem elsősorban a kalendárium csodáját szándékozik aranyfestékkel körülírni, sokkal inkább a karácsonyi piac törvényszerűségeire utal.
Meglepő, hogy az eredeti lemez nem tartalmazza a címadó, Happiness című kiváló, dinamikus szinti-pop himnuszt, de szerencsére a bővítményre már felkerült. A legfontosabb kérdés, hogy a bónusz dalok afféle karácsonyfareszelékek-e, vagy az első lemezzel egyénértékű produkciók.

A cikk még nem ért véget, olvas tovább ide kattintva!

Forrás: Kultúra.hu